Miklósi KékRókák KE – Optofit VKB Vác : 60 – 52
A rájátszás első meccsén több külső és belső tényező miatt nem tudtunk nyerni, de a végeredmény számokat tekintve vállalható. Ellenfelünk korábban 12 ponttal győzte le azt a Szentendrét, akiktől alapszakaszban kétszer kikaptunk, így a 8 pontos vereség számokat tekintve vállalható, de több volt ebben a meccsben.
Az első két negyedet megnyerte ellenfelünk, majd a második kettőt mi nyertük meg, de fordítani nem sikerült. Az első félidőben nem volt jó a korábbi meccseken már biztosan működő védekezésünk. Ellenfelünk rendre tisztán dobhatott közelről, vagy távolról. A távoli dobásaikat zavarás nélkül nagyon jól értékesítették, 6 db hárompontosuk is eredményes volt. Meg tudták dobni az átlagos pontjaikat. Ellenben mi hiába szerezünk sok szerzett labdát, nem jó százalékkal értékesítettük, felállt védekezés elleni támadásunk erőtlen volt. A második félidőben a végül sikeresnek értékelhető védekezés megtalálása volt a kulcs. Ugyan itt is volt sok hibánk, de a félidőben csak 1 db hárompontosuk volt sikeres, összességében kevesebb pontot tudtak dobni. A jó védekezésekből ha nem is mindig, de sokszor sikerült ütemben megindulni és 1,5-ször annyi pontot tudtunk dobni, mint az első félidőben. Ha a 4 tisztán dobott ziccerünk bemegy 6 pontos hátrány helyett 2 pontos előnnyel fordulunk az utolsó 1 percre. De persze ez mind csak ha…
Egyénileg Asztalos Boti nagyot játszott. 22 pontja mellett volt két szerencsétlenül sikerült zsákolási kísérlete, védekezésben is nagyon hasznos volt. Mellette Hekli Bence jutott 10 pont fölé, aki fáradtan is hozta az átlagát.
El kell mondani, hogy a hétköznap 18.30-kor kezdődő meccs messze van az ideális időponttól ezért is volt szűk a keret – elismerés azoknak akik így is vállalták a meccset. Fontos hiányzónk volt sérülés miatt, egy játékosunk kisebb sérüléssel vállalt a játékot, egy betegségből nemrég épült fel és volt aki egy megismételhetetlen élmény (Boronkay 75, azaz 75 órán keresztül kosárlabda kézilabda, foci) volt fáradt, de… vélhetőleg azért mert régen volt meccsünk az elmúlt időben nagyon leesett az edzések látogatása. Hónapok óta nem tudunk megtanulni egy sémát, a támadójátékunk erősítését, az új védekezési elveket nem tudtuk rendesen gyakorolni. Remélem visszazökken a csapat az év közben végzett szép munkába és tudunk hasonló ütemben fejlődni mint korábban, nem pedig felejteni…
Már csak azért is, mert fantasztikus szülői csapat áll mögöttünk! Hárman (Asztalos, Hekli, Somlyai család) is segítettek ebben a lehetetlen időpontban az utaztatásban. Somlyaiék még arra is rá tudták venni a szabadkozó Benit, hogy fogadja el segítségüket, és hazautukon Romhány felé tettek egy „kis kitérőt” Nagymarosra, így mindenkit házhoz tudtunk vinni este. Remélem, hogy a fiúk meg tudják hálálni ezt a törődést már az idei 5 hátralévő meccsen is minél jobb játékkal, a következő években meg majd kézzel fogható eredményekkel!
Nagy öröm, hogy Heincz Benedek – aki nem azonos a szezon eleje óta velünk játszó Heincz Benedekkel 🙂 – személyében új játékost is avathattunk. Beni még nem hozta ami benne van, de a meccsrutint csak meccsel lehet megszerezni…
A visszavágón bízom benne, hogy magunk javára tudjuk fordítani a 2 meccses találkozó egyenlegét. Hajrá VKB, hajrá U19 csapat!
Beszámolót írta:
Medgyasszay Péter, edző